Az intézmény története
A kerületben 60 évvel ezelőtt elültettek egy magot, ami szép lassan elkezdett növekedni. Mára egy terebélyes fa lett belőle. Gyökere megerősödött, lombkoronája kiteljesedett. Bár ágai szerteágazóak, mégis egységet alkot minden része. Ez a fa szimbolizálja az idén 60 éves Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központot.
A szociális foglalkoztatottak foglalkoztatójának beindítását a III. ker. Galagonya utca 4. szám alatt, egy felújításra szoruló üzlethelyiségben tervezték. Ez a hír hivatalosan a III. ker. Tanács V.B. Egészségügyi osztály, 1960. március 29-i Végrehajtó Bizottságának ülésére készült Bejelentésben jelent meg. A helyiségben szükséges munkálatokat a községfejlesztési tartalékkeretből finanszírozták.
Határozat a III. ker. Szociális Foglalkoztató beindításáról
A felújítás után, 1960. augusztus 16-án a Budapest Főváros III. kerületi Tanácsának Végrehajtó Bizottság ülésén szóbeli tájékoztatást tartottak a III. ker. Szociális Foglalkoztató beindításáról, melynek vezetője Galambos Aladár lett.
Ettől kezdve a Foglalkoztató székhelye egészen az 1972-es évig a Galagonya utca 4-ben volt.
A Foglalkoztató létrehozásának célja volt, hogy a kerületben nagy számban élő „csökkent munkaképességű emberek életét a számukra biztosított munka által szebbé, jobbá tudják tenni” [1] munkaverseny nélkül segélyezésük kiváltásával. Szempont volt még egy bedolgozói kör kialakítása is. Azonban „a Foglalkoztató létrehozása könnyebb volt, mint azt megfelelő körülmények mellett működtetni.”[2]
A jegyzőkönyv szerint több tényező is nehezítette a működést. Fő probléma volt, hogy a foglalkoztató egyes részlegei a kerületen kívül, kölcsön gépekkel működtek.
Ebből adódóan a továbbiakban elsődleges cél lett, hogy minden részleg megfelelő szakemberekkel és saját gépparkkal felszerelve a kerületen belül tudja folytatni működését.
Ezután a foglalkoztatás fokozatosan bővült, egyre több telephelyen indult meg a munka. A papíripari tevékenységek alapját – ami ma is az intézmény fő profilja –, különböző vállalatok megrendelései alapján a Meggyfa utca és a Szentendrei út 88. pincéjében rakták le. Ezeken a helyeken többek között címkefűzést, vágást, a Folyamőr utcában címkézést végeztek. Dobozmunkák a Korvin Ottó utcában, mai nevén Pacsirtamező utcában folytak. A varrodai munkálatokat a XIII. kerületben, a Dózsa György úton végezték.
1960 szeptemberétől a III. ker. Szociális Foglalkoztatónál már Bíró János kötött szerződéseket a munkavállalókkal. Munkaviszonya 1969. október 14-ig tartott a fellelhető iratok alapján.
[1] Budapest Főváros Levéltára – XXIII.203. a. 2 – Budapest III. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei – 1960. 08. 16.- 14. p.
[2] Budapest Főváros Levéltára – XXIII.203. a. 2 – Budapest III. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei – 1960. 08. 16.- 15. p.
1969 augusztusában a Foglalkoztató vezetője Muhari Józsefné lett, aki 1973-tól 1982. április végéig igazgatói minőségben látta el feladatait a nyugdíjazásáig. Eközben a nehéz körülmények között működő papír részleg a későbbi szanálás miatt és a többszöri költözés után állandó telephelyet kapott. 1972 novemberétől a Benedek Elek utcai központi épület átadásával már megfelelő körülmények között folyhatott tovább a munka.
Budapesten kívül vidékről is érkeztek különféle varrodai megrendelések. A pápai textilgyártól, a győri Graboplasttól, de szállodáktól és egészségügyi intézményektől – például az óbudai Margit Kórháztól – egyaránt. Az egyszerűbb munkákat interlock nélküli háztartási varrógépeken dolgozó bedolgozók kapták meg. Ezek között köpeny, ágykabát, hálóing, szoknya, terítő is megtalálható volt.
Az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ napjainkban
Az 1980-as évektől kezdve már a gyeses anyukák is bekerülhettek a bedolgozói tevékenységbe.
Az intézmény dolgozói köre is bővült egy anyagbeszerzővel, aki árkalkulációt is végzett a gördülékenyebb teljesítés érdekében. A papíripari termékekkel kapcsolatosan is egyre nagyobb igény jelentkezett. Az itt dolgozó szakképzett munkaerő (könyvkötő, vágógépkezelő) volt a részleg működtetésének kulcsa. Utánpótlásuk a kevés fizetés miatt nehézségekbe ütközött. A nagy mennyiségben készített papíráruk között voltak idényjellegűek és folyamatos megrendelések is.
Készítettek kártyanaptárakat, mesekönyveket, játékokat. Nagy kiterjedésű munkának számított a Gazdálkodj Okosan nevű társasjáték összeállításának művelete, ami először a dobozok felvágásából, ragasztásából, majd a teljes összehordásából állt.
Munka a papírműhelyben
A biztosító társaságoknak postacsomagokat, reprezentációs anyagokat állítottak össze. A komoly termelői munkát mutatja, hogy a megrendelők között szerepelt a Pátria Nyomda, a Chinoin, a Malév és a Fuji is.
Közben a társadalmi igényekhez igazodva a foglalkoztatottak körében is lassú változás kezdődött. A fogyatékossággal élő fiataloknak a 8. osztály elvégzése utáni elhelyezését az egészségügy és az iskolák is egyre jobban szorgalmazták. Mindezek következtében 1983-ban már értelmi fogyatékos személyek is dolgoztak az intézményben: szociális segítők koordinálásával kocsikat tologattak anyagmozgatás céljából; kísérőként dolgoztak a gépkocsivezetők munkáját segítve; egyéb házkörüli tevékenységeket végeztek, például utcatakarítás, kertgondozás; és papírtasakokat ragasztottak.
Ekkor már Németh Árpádné (balra) vezette az intézményt, egészen 1994. április 30-ig.
A közösséget erősítette az évenként szervezett nyári kirándulás és a jelenlegi Flórián Áruház épületének felső szintjén lévő rendezvénytérben az év végi műsorral egybekötött vacsora. Ezeken a közös programokon az intézmény összes alkalmazásban lévő dolgozója – gyeses kismamák, bedolgozók, csökkent munkaképességűek, nyugdíjasok, közalkalmazottak – egyaránt részt vett. Ezek a rendezvényekkel egybekötött napok előzményei lehettek a jelenkori Szociális Munka Napjának.
Ünnepség a Flórián Áruházban
Egy ideig a budapesti szociális foglalkoztatók – az óbudai is – saját termékük árusításával közös boltot üzemeltettek a Fő utcában. Az intézményből keddenként szállítottak árut az üzletbe. A kevés plusz bevétel ellenére a kötények, lábas fogók, kesztyűk és egyéb praktikus dolgok a társadalom felé üzenték, hogy „Jelen vagyunk!”.
Sajnos idővel a szociális foglalkoztatás terén történt változások a bolt bezárását eredményezték, ezzel együtt az értékesítési lehetőség is megszűnt. A változások begyűrűztek az intézménybe is. A varrodai megrendelések esetében jelentősen csökkent a munka mennyisége, ami veszélyeztette a fennmaradását. Azonban alkalmazkodva az újonnan felmerült igényekhez, belső átalakításokkal és a munka átszervezésével lehetővé tették a növekvő létszámú fogyatékossággal élő ellátottak befogadását. A változások a feladatok ellátását is megnehezítették, de ezt a dolgozók emberismerete és az elvégzett minőségi munka ellensúlyozta.
Ebben az időben közalkalmazotti jogviszonyban az igazgatás területén dolgozók, a műszaki igazgató, a műhelyvezetők és a szakmunkások voltak alkalmazásban. A bedolgozókat, üzemben dolgozókat munkaszerződéssel foglalkoztatták. Az Mt. szerinti munkaviszonyban és a bedolgozói jogviszonyban foglalkoztatottak teljesítménybérben, a közalkalmazottak besorolás szerint kapták fizetésüket.
1994. június 1-től 2010. december 19-ig Borzák Károly igazgatása alatt működött az intézmény. 1996 és 2000 között közhasznú cél szerinti alaptevékenységei a rehabilitációs foglalkoztatás és a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának elősegítése, továbbá a kapcsolódó szolgáltatások voltak.
Csoportkép az 1990-es évekből
1996-ban az intézmény tevékenységi köre a munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosultak közhasznú foglalkoztatásával bővült. A közhasznú, közcélú és közérdekű foglalkoztatás keretén belül dolgozók a kerület önkormányzati intézményeinek környékét takarították, karbantartásokat, valamint szociális és technikai kisegítő tevékenységet végeztek.
Ezen kívül Információs Szolgálat is működött az intézményben, melynek feladata volt a III. kerület, Budapest és az agglomeráció területéről való munkaerő keresletet és kínálatot érintő információk gyűjtése.
2000-ben a Szociális Foglalkoztatóban 18 fő közalkalmazott közreműködésével 100-120 fő bedolgozó és 160 fő közhasznú, közcélú és közérdekű munkavállaló dolgozott.
A termelési tevékenység négy részlegben folyt. Két részlegben, a papírüzemben és a játéküzemben túlnyomórészt sok kézimunkát igénylő papíripari termékek előállításával foglalkoztak. A megrendelők által beszállított félkész termékek feldolgozásának gépi munkálatait részben szakmunkások és könyvkötők, részben betanított dolgozók végezték egy fokozatosan fejlődő géppark segítségével.
Az ipari gépekkel felszerelt varrodában csak szakemberek dolgoztak, így egyre több kisvállalkozó fedezte fel az intézményben rejlő lehetőségeket. A Főnix Szövetkezeten keresztül (elismerő nyilatkozat) pedig komoly külföldi megrendelések is befutottak.
Varrodai életkép
A kézi szőnyegszövő üzemben a klasszikus, fából készült szövőszékeken főleg megváltozott munkaképességű bedolgozók szőtték az ágyelőket, lábtörlőket, fali- és futószőnyegeket, melyekhez elsősorban hulladék szélanyagokat használtak fel. A minőségi munkát jelezte, hogy egyes termékek a Milánói Nemzetközi Textilipari Vásáron is sikert arattak.
A dolgozók állapota ellenére megérte a beszállítóknak itt dolgoztatni, mert az olcsó ár mellett minőségi munkát kaptak.
2005-ben fenntartói döntés alapján az – addig önállóan működő – Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (ÉNO) a foglalkoztató része lett. Kezdetben az ellátás kizárólagos célja a felügyeletre szoruló személyek étkeztetése és a változatos napi tevékenységek biztosítása volt, ezzel megelőzve végleges elszakadásukat a családjaiktól. Az egyesüléssel azonban a középsúlyos értelmi fogyatékos ellátottak számára is megnyílt a munka lehetősége a foglalkoztatón keresztül.
Egy 2006-os önkormányzati határozat alapján a közérdekű és közmunka szervezése a szociális étkeztetés, valamint a Fejlesztő Napközi Otthon (FNO) működtetése is beindult. Utóbbi a nappali ellátás olyan új formája lett, ami a megváltozott munkaképességű, aktív korú, nem foglalkoztatott személyek számára az intézményen belüli foglalkoztatást biztosította. Ez magába foglalta a szociális ellátást, életvezetési tanácsadást, készségfejlesztést, mentális támogatást és az álláskeresésben való segítségnyújtást. Ezen túl tartalmas szabadidős programokra is lehetőség volt.
A 2008-as év ismét változást hozott az intézmény életében. Új neve Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ lett, és adott év április 1. napjától működik jelenlegi formájában.
A központ tevékenységi körébe beépült a Támogató Szolgálat is. A szolgáltatás célja a lakókörnyezetükben élő fogyatékos személyek ellátása életvitelük önállóságának megtartása mellett. Ennek részét képezi a speciális, lakáson belüli segítségnyújtás biztosítása a személyi segítés keretén belül, az akadálymentes gépjárművel való szállítás, valamint a közszolgálatok elérésének segítése.
A Támogató Szolgálat akadálymentesített személyszállító gépjárműve (napjainkban)
A szociális foglalkoztatás még ebben az évben átalakult. Ennek keretein belül a megváltozott munkaképességű, nem foglalkoztatott kerületi lakosok nappali szociális ellátásban részesültek és munka-rehabilitáció, valamint fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás volt biztosítva részükre. Ekkor már a bérek óradíj alapján kerültek kifizetésre.
2011-ben az intézményi nappali ellátásokat átszervezték. Ez alapján 80 fő fogyatékossággal élő és 20 fő pszichiátriai beteg személy ellátására van lehetőség. A 100 főből 90 személy foglalkoztatására kapott a központ működési engedélyt.
2017. április 1. napjától az újabb törvényi átalakulások következtében az intézmény fejlesztő foglalkoztatás keretében nyújtja a foglalkoztatás lehetőségét. Ez lehet fejlesztési jogviszonyban történő, egyedi késztermékek előállítása, illetve Mt. szerinti bérmunka, határozott idejű munkaviszonyban.
A munkafolyamatok a környezettudatosság, újrahasznosítás elve mentén szerveződnek. A varrodai bérmunkákból fennmaradt szélanyagokból apró illatzsákokat varrnak az ellátottak, melyeket az intézményben termesztett levendulával töltenek meg. A barkácsműhelyben a beszállítók által az intézményben hagyott raklapok újrafelhasználásával készítik különféle fából készült termékeiket (ügyességi- játékok, eszközök, ceruzatartók stb.). 
Ügyességi játék készítése a kerámiaműhelyben
A szövödében textilhulladékok feldolgozásával szővik az egyedi mintázatú szőnyegeket. 
Elkészült a szőnyeg
Mindezeken felül az intézménynek van még egy kerámia műhelye is. Itt egyedi, fantáziát és kézügyességet igénylő használati- és dísztárgyakat készítenek az ellátottak. Egyebek mellett mozaik képeket, kaspókat és tálcákat.
Kép festése a kerámia műhelyben
Az idén 60 éves fennállását ünneplő intézményben fontos hangsúlyt kap a munka mint rehabilitációs és megélhetést biztosító tevékenység. Azonban ennek a tevékenységnek nem csak egyéni, hanem közösségi értéke is van. A bérmunka megrendelésekből, valamint a késztermékek értékesítéséből befolyt bevételek visszaforgatásra kerülnek az ellátottak javára, ami különféle programokra, eszközök beszerzésére nyújt lehetőséget.
Az ellátottak által készített termékek árusítása
Mindez az ellátottak számára – esélyegyenlőségük megteremtése mellett – önbecsülésük és közösségi létük erősítését, sikerélményeik megélését jelenti. Mindezen felül, az intézményben olyan hasznos szabadidős tevékenységekre van lehetőségük, melyek egyben segítik önkiteljesedésüket is. Továbbá házon kívüli kikapcsolódási lehetőségek is biztosítottak: például erdei táborok; nyaralás az önkormányzat balatoni üdülőközpontjában Sóstón; valamint családi napok, melyeken az ellátottak, szülők és gondviselők együtt vehetnek részt. Mindezen programokat az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ a Tájoló Szociális Egyesülettel karöltve, együttműködési megállapodás keretében tudja biztosítani az ellátottaknak.
Az intézmény a közelmúltban több elismerésben is részesült. Ilyenek voltak a 2014-es és 2016-os évben kapott „Családbarát Munkahely” díjak. Valamint a sikeres szakmai innováció eredményeként az Emberi Erőforrások Minisztériumának javaslat ára 2017-től jó gyakorlati helyszínként működhet az intézmény.
A 2018-as évben a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. „Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci integrációját elősegítő programok támogatása” – Foglalkoztatás 2018 című pályázatának megnyerése által lehetőséget kapott a központ az ellátottak által készített ügyességi játékok fejlesztésére, melyekkel a III. kerületi óvodákat és általános iskolákat (pl. Szellő EGYMI) is támogatták.
Az elmúlt évtizedben évente ismétlődő nagyszabású rendezvények is bevezetésre kerültek, mint a Tavaszi Gála, Vidám Délután, Óbudai Rehab Atlétika Kupa, Fogyatékos Emberek Világnapja.
Tavaszi Gála
Vidám Délután
Óbudai Rehab Atlétika Kupa
Fogyatékos Emberek Világnapja
A Tavaszi Gála keretében minden tavasszal egy vidám zenés-táncos műsort adnak elő az intézmény ellátottjai az Óbudai Kulturális Központban. A Vidám Délután egy családiás hangulatban megrendezett esemény bográcsozással, játékos feladatokkal egybekötve. Az Óbudai Rehab Atlétika Kupa egy sokakat megmozgató sportrendezvény, melyet a III. kerületi TVE sportpályán tartanak meg több budapesti rehabilitációs intézmény ellátottjainak a részvételével. Végül a Fogyatékos Emberek Világnapja elnevezésű rendezvénnyel zárják az évet, amely rendszeresen egybe van kötve a Tájoló Szociális Egyesület kézműves pályázatainak díjátadásaival. Ezeken a már hagyományossá vált nagy rendezvényeken a hozzátartozók is örömmel vesznek részt.
A nagyszabású rendezvények mellett az intézmény falain belül rendszeresen vannak farsangi, húsvéti és karácsonyi ünnepségek is, melyek sok vidám élményt szereznek az ellátottaknak.
Karácsonyi ünnepség Turgonyi Dániel alpolgármesterrel
A családoknak pedig lehetőségük van több nyitott rendezvényen is részt venni, melyek által betekintést nyerhetnek az intézmény életébe. Ilyenek a nyílt napok a foglalkoztatóban, az anyák napja és a szülői beszélgetések is.
Anyák napi ünnepség a Középsúlyos Részlegben
Szülőklub
2014-ben szociális szakemberek létrehozták a Tájoló Szociális Egyesületet, annak érdekében, hogy az intézményi ellátottak körét hatékonyabban tudják segíteni pályázatok útján, illetve támogatók bevonásával. Az évek alatt rendszeresen támogatták a Raiffeisen Bank Zrt. segítségével az Óbudai Rehab Atlétika Kupa megvalósítását, valamint a Fogyatékos Emberek Nemzetközi Világnapjának alkalmából képzőművészeti pályázatot hirdettek, finanszírozták a pályaművek díjazását és egyes rendezvényi programokat is. Továbbá pályázatokból is segítették a középsúlyosan értelmi fogyatékos személyek számára szervezett erdei táboroztatás megvalósítását az étkezések, programok, utazási költségek finanszírozásával. Mindezen felül az intézményi családi napok és a hagyományőrző foglalkozások megvalósítását is segítették.
A 2020-as az évben a Tájoló Szociális Egyesületen keresztül a GRAPHISOFT Park Engineering C Management Kft. támogatásával egy Snoezelen szoba kialakítására nyílt lehetőség az intézmény középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő, valamint autista fiataljainak számára. Ebben a biztonságos, stresszmentes környezetet kínáló szobában a különböző érzékszervek fejlesztése és integrációja valósulhat meg. A relaxációt nyugtató hatású zenék, színek, fények és a kellemes ellazulást biztosító vízágy teszi lehetővé. A multiszenzoros környezetben kellemes, pozitív élmények átélésével valósítható meg a stresszmentes pihenés.
„Neked mit jelent a foglalkoztató?”
Az intézmény ellátottjai válaszolnak egy-egy gondolatban.
„Munkát ad, itt dolgozhatunk.”
„Közösséget.”
„Kulturális programokat.”
„Étkezést biztosít.”
„Elfogadó hely – megélhetést biztosít.”
„Társaságot.”
„Esélyt arra, hogy dolgozhassunk. Egy hely, ahol közösségben vagyunk, ahol elfogadnak.”
„Találkozhatunk és megtanítanak arra, hogy kell bánni a kutyákkal.”
„Együtt vagyunk.”
„Megtanít olyan munkákra, amikről azt sem tudtuk, hogy léteznek.”
„Jó társaságot, jó barátokat találunk.”
„Változatos munkalehetőséget.”
„Esélyt az élethez.”
„Olyan főnököket, akik tisztelik a munkánkat.”
„Plusz bevételi forrást.”
„Ha segítségre van szükségünk, problémánk van, itt találunk megoldást.”
„Egy nagy családot.”
Az eltelt 60 év változásai ellenére az intézmény létrehozásának alapgondolata megmaradt. A sérült, rászoruló embereknek úgy érdemes segíteni, hogy segély helyett értékteremtő munkalehetőséget biztosítunk számukra. Benedek István szavaival élve: „A munka értelmét az adja, hogy haszna van belőle annak a közösségnek, amelybe az egyes beletartozik .”
Az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ alapításához fűződő jegyzőkönyvek
1960.03.29. Budapest Főváros Levéltára – III.ker. Tanács VB jegyzőkönyv
1960.08.16. Budapest Főváros Levéltára – III.Ker. Tanács VB jegyzőkönyv
Kitüntetés 1982. április 1.
A főváros fejlődése érdekében végzett kiemelkedő szociális munka elismerése
Életképek
Néhány, az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központban készült termék
